|
|
|
|
Szaksajtó
A „zöldenergia”-termelés szolgálatában
Vízenergia-hasznosítás Rexroth-technikával
|
|
|
|
|
|
A tavalyi év folyamán a Bosch Rexroth egy, a Kiskörei Tisza II. Vízlépcsőnél megvalósított vízügyi projekt keretében ismét bizonyíthatta szakértelmét a zöld erőforrások hasznosításának területén. A projekt során a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő Kiskörei duzzasztómű 2. számú főelzárás (öt kapuból a második) hidromechanikai elemeinek felújítását végezték el.
Az Igazgatóság 2008 őszén írt ki közbeszerzési pályázatot, amelyben meghatározásra kerültek a felújítás igen komoly műszaki paraméterei. A pályázatot a Bosch Rexroth Kft. nyerte el, ami a kifogástalan műszaki ajánlat mellett egy, a Tisza-tónál korábban megvalósított, komoly referenciaértékkel bíró hengermodernizációs projektnek volt köszönhető. A vállalatunk által 1998-ban felújított hengerek azóta is problémamentesen működnek.
A leszállított Rexroth-munkahengerek mindegyike speciális Ceramax fémkerámia bevonatú dugattyúrúddal szerelt, így kiváló műszaki tulajdonsággal és korrózióállósággal rendelkeznek. A Bosch Rexroth Boxtel-i (Hollandia) gyárában elkészített Ceramax bevonat további pozitív lehetősége a dugattyúrúdba integrált ún. CIMS elektromos útmérő rendszer, ami lehetővé teszi a hengerek löketének nagy pontosságú beállítását és a hengerpozíciók ellenőrzését a vezérlőszobából.
A holland Bosch Rexroth-tal közösen megvalósított nemzetközi projektben valamennyi hidraulika elemet napra pontos határidőre szállítottunk le. A hengerfelújítás műszaki paraméterei természetesen megfelelnek a vízügyi létesítmények nemzetközi normáinak.
A hengerek ki- és beszerelését és a CIMS útadó elektromos csatlakoztatását a vezérlőteremben a Vízügyi Igazgatóság szakemberei végezték. A sikeres próbaüzem után a gyártóművi átadás-átvétel 2009 őszén megtörtént.
Tisza II. Vízlépcső, Kisköre
A Kiskörei Tisza II. Vízlépcső három egybeépített fő létesítménye: a duzzasztómű, a vízi erőmű és a hajózsilip. A duzzasztómű az erőmű és a hajózózsilip között nyert elhelyezést, feladata a tervezett duzzasztási szintek és a vízáteresztés biztosítása. Az objektum 5 db, egyenként 24 méter széles - maximum 11 m-es vízoszlopot tartó - hidraulikus működésű billenőtáblás szegmenskapuból áll, amelyekkel a tározó vizét duzzasztják fel.
A duzzasztóműben szegmenskapunként 2 db hidraulikus henger (méretek: dugattyú / dugattyúrúd átmérő 500 / 200 mm, lökethossz: 7000 mm), valamint a szegmenskapuk tetejére szerelt 1 db billentőtáblákat működtető henger (méretek: dugattyú / rúdátmérő: 400 / 180 mm-, lökethossz: 2600 mm) található.
A vízerőműbe négy db generátorral egybeépített csőturbinát építettek be. A generátorok összes teljesítménye 28 MW, az éves termelt villamos energia 80-110 millió KWó között van. Az erőmű 2,0-10,7 méter szintkülönbség között üzemel.
A Tisza-tó
Hazánk második legnagyobb kiterjedésű vízterülete, a Tisza-tó (127 km2) 1967-73. között a Tisza folyásába történt mesterséges beavatkozással és a Tisza II. Vízlépcső üzembe állításával jött létre mint az ember és a természet közös alkotása.
A Hortobágyi Nemzeti Park részét képező tavat vízhasznosítás céljából, elsősorban a Kiskörei Vízerőmű megfelelő vízellátására hozták létre. Abban az időben még senki sem gondolta vol-na, hogy a tó mekkora ökoturisztikai és nemzetgazdasági jelentőséggel bír majd a jövőben. Ma ugyanis ez a mesterséges vízi paradicsom rengeteg természeti értéket rejt magában. A terület gazdag vízi növényzettel és állatvilággal rendelkezik, így közkedvelt helynek számít az ornitológia iránt érdeklődők körében is. A tavat körülölelő gát pedig kiváló lehetőséget biztosít a környéket kerékpárral bebarangolni vágyók számára. Mára a Tisza-tó, azon kívül, hogy kiváló kikapcsolódási lehetőséget jelent a pihenni és túrázni vágyók számára, további stratégiai jelentőségű funkciókat lát el: vizet tárol, a Jászsági- és a Nagykunsági-főcsatornákon keresztül biztosítja az Alföld vízellátását és a Tisza hajózását, „zöldenergiát” termel az országnak, valamint kiváló ökoturisztikai egyensúlyteremtő szereppel bír. A tónak nagy jelentősége van a vízminőség megóvásában. Ezt bizonyította, amikor 2000-ben a romániai cián-szennyezés alkalmával kiemelt szerepet vállalt a Tisza élőállományának megmentésében. Mielőtt még a ciánszennyezés elérte volna a tavat, annak vízszintjét felduzzasztották, az „élő” Tisza-víztől műtárgyakkal elzárták, így sértetlen maradt a Tisza-tó vízfelületének 93%-a. A Környezet és Energia Operatív Program keretében kiírt (KEOP-2.2.1 kódszámú komplex víz-védelmi beruházások) „Komplex Tisza-tó Projekt” a Tisza-tó és az alföldi régió vízrendszer-ének fejlesztését valósítja meg.
Vízenergia-hasznosítás Magyarországon
Magyarország műszakilag hasznosítható vízerő-potenciálja kb. 1000 kW, amelynek különböző okok miatt jelen pillanatban mintegy 5%-át hasznosítjuk. Ez hazánk összes villamosenergia-igényének kevesebb mint 1%-át teszi ki.
A potenciális vízerőkészlet több mint háromnegyed része a Dunára és a Drávára jut, amelyből hazai célra eddig még semmit sem hasznosítottunk. A Tisza mintegy 10%-ot (100 MW) képvisel ebből az arányból, amelyből a tiszalöki és a kiskörei erőművekben 11,5 és 28, azaz össze-sen 39,5 MW-ot sikerült megvalósítani. Sajnos a magyarországi vízerő-hasznosítási lehetőségek nem túl kedvezőek, folyóink az esésmagasságokat figyelembe véve mind kisesésűek, hiszen a létrehozható szintkülönbségek sehol sem haladják meg a 10-15 métert. A vízerőműveket azonban teljesítőképességük tekintetében célszerű rangsorolni, mely alapján három kategóriát különböztethetünk meg: az I. kategóriába tartoznak az 500 KW feletti erőművek (mint például a tiszalöki és a kiskörei erőmű is), mert ezek nagy teljesítményük miatt országos jelentőségűek. A II. kategóriába a 100-500 KW teljesítményű, míg a III. kategóriába a 100 kW alatti lehetőségek tartoznak, amelyekre számos példa létezik a magyar gyakorlatban.
További információ:
Máté Sándor
Hydraulics
Tel.: +36 1 422-3219
Fax: +36 1 422-3201
sandor.mate@boschrexroth.hu
|
|
|
|
|
